2 megjegyzés :

  1. Francis2017. november 29. 20:41

    Képrészleted az Életről szól, valóban így, nagybetűsen. Hiszen oly jó lehet létezni a tudatosan felfogható világban. Ám ha az zavarossá válik... S itt kezdődik a versed, Ildi. Amikor a "kénes" lével fojtja el érzéseit, illetve válik ettől érzéketlenné a számkivetett. És ami a végállomásra is elviszi őt... Szomorú sorokat olvastam.

    VálaszTörlés
  2. Kapolyi György2017. december 1. 19:17

    Kedves Ildi.

    Sajnos, ez az igazság.
    gyuri

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése ( Atom )