Tóth Sarolta: Emlékezéssel



sáros az utca,
lucskosra mosta
őszi eső

ha hozzád mennék,
mégis sietnék,
boldog lennék.

álmomban látlak,
beteg vagy, szánlak,
ápolnálak.

foszlik az emlék,
nyári ég szép kék,
elfelednék

sáros a bánat,
sírok utánad
csak néha még.


Kép: Kaufmann Ágota: Alak sárga virággal


2 megjegyzés :

  1. A visszatekintő szeretné a múlt örömét, mit bánja ő, ezt mi nehezítené. Ám ha már csak az emlék él, hiába minden, nem segít az álom s más látomás, csak a bánat maradt. Ahogy írtad, Sarolta! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szeretném az agyamat kikapcsolni,
      emlékeimtől szabadulni,
      nem tudok.

      Törlés