nincs már mitől féljek
minden rossz csak ihlet
persze tervezhetnék
de az élet
úgyis az igazaké lett
nincsen kitől féljek
bármi gonosz ihlet
eladja magát ma
holnap bókol
mindig lesz kiút pokolból
nincsen mitől féljek
bármi rossz csak ihlet
és ha vasfogával
harap s harap
versem viseli gondomat
nincs már kitől féljek
minden gonosz ihlet
még megénekelem
mely jeleket
foghatnának föl emberek
(Pápa, 2016. év vége)
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésEgyfajta reménykedés ez, amiről írsz; hit abban, hogy az igazak élete számít csak, és hogy a vers is segít... Még énekel róla, aki ezt teheti, elbukva is, bátorságot tanúsítva adja végső jelzéseit. – Legalábbis így értelmezem soraid, kedves Árpád. @-)
TörlésTulajdonképpen igen, Gábor! Nem feltétlenül makulátlanok ezek az igazak, de a felismerés egy ponton túl már ott van bennük: a félelem csupán ismerethiány, és nagyon is sok múlik saját magunkon, életmódunkon és hozzáállásunkon. Köszönöm véleményedet!
Törlés