4 megjegyzés :

  1. Francis2017. október 1. 21:11

    Előttem az életkép: unott sietséged megszakítva megállsz egy pillanatra, és egy pókháló látványában gyönyörködsz. S máris felötlik benned: emlékezeted is így tűzi fel megannyi csillogó pillanatodat. Tetszett a versed, Ildi. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Riba Ildikó2017. október 22. 20:01

      Örülök, hogy tetszett, s valahogy így is volt, ilyesmi élmény hozta a hangulatot, és a verset. :)

      Törlés
  2. Kapolyi György2017. október 3. 17:35

    Ildi.

    Jó versed, tetszett.
    gyuri

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése ( Atom )