Aki előtt nem szívesen beszélsz
a dolgaidról s magadról,
ő valójában számodra egy idegen.
Idegen, kivel kezdetben könnyebb
baráti jóban lenni,
mint akivel egy fedél alatt élsz akár
– de ridegen.
Az idegen nem pillantja meg orcádon a szeplőt,
a pattanást, a szőrpihét, vagy a rút kis bőrheget,
de ha csak később derülne ki róla
számodra tényleg idegen volta,
az élet kegyetlen tanulságaival fenyeget.
(Pápa, 2013. október 18.)
Azt mondják, egy idegen előtt szívesen nyílnak meg az emberek. Biztosan könnyebben beszélnek hozzá, mint esetleg már nem is próbálják az egy fedél alatt lakó (r)idegennel. Te olyan esetről írsz, kedves Árpád, amikor az addig meghallgató idegen később reménybeli társsá lép elő. Ez a változás aztán csakugyan megviselheti a gyanútlan kitárulkozót... ;(
VálaszTörlésSajnos, ez mindig később derül ki, de a kiderülés felé vezető út egyik állomása szerintem, hogy észrevesszük magunkon, hogy XY előtt nem szívesen beszéljük ki a dolgainkat. Nos, ha előfordul valaki társaságában velünk ilyen, mert egész egyszerűen van egy ilyen érzet bennünk azzal a valakivel kapcsolatban (akár tapasztalati emlék miatt), az már egy jelzés, hogy ácsi, légy óvatos vele! És sajnos, az az igazság, hogy tényleg vannak ilyen emberek, akik hiába akár régi ismerőseink, mégis ezt érezzük mellettük magunkban. Hogy úgysem megfelelően fogja értelmezni, vagy netán úgyis ferdítve adná tovább, holott a felszínen, felszíni dolgokról, tennivalókról akár még el is lehet vele beszélgetni.
VálaszTörlésKöszönöm soraidat Gábor!
"Idegen, kivel kezdetben könnyebb
VálaszTörlésbaráti jóban lenni,"
Kedves Árpád, Francisnak oly szépen, érthetően válaszoltál e kérdésről, de itt a versed első szakaszában szerintem ellentmondás van az idézet két sorban: "idegen" "barát" , amit fel kellene oldani. Vagy idegen, vagy barát. Talán így gondoltad (?) "Idegen, kivel kezdetben nehezebb
baráti jóban lenni," (mint akivel együtt élsz, egy fedél alatt) vagy talán csak én értelmezem másként? Lehet! Akkor elnézésedet kérem...(Slaci)
Elnézést a kései válaszért! Szóval, úgy értettem a versben ezt, hogy a "baráti jóban lenni" érzést nagyon könnyen szoktuk megérezni, akár egy kevés ideje megismert emberrel kapcsolatban is (főleg egy könnyed közös időtöltés kapcsán köreinkbe jutó új arc esetén), és ezt hasonlítottam össze azzal, hogy vele esetenként könnyebb jó viszonyt ápolni (az ismeretség elején feltétlenül), mint akit teszem azt régebb óta ismerünk, de nem ilyen könnyed közös időtöltés alatt megismerve, hanem mondjuk lakótársként már egy ideje, viszont vele valamiért nem alakulhatott ki hasonló jó viszony. No és erre mondom én azt, erre az összehasonlításra, hogy becsapós helyzet tud lenni, mert lehet utólag mégis nagyobbat csalódik az ember a kevesebb ideje ismert haverban, mint a régebb óta ismert, de nem túlságosan szívélyes lakótársban - utóbbi talán még mindig elviselhetőbb, mint a csalódás.
TörlésMindenesetre, köszönöm László, hogy olvastál! :)