Tomor Gábor: Hétköznapi



Furcsa, ahogy szónokol,
arcán is a röpke mosoly;
kép és hang oly disszonáns.              
Értő barát vagyok:                    
meg sem rezdít már                
az önvédelmi képmutatás.

           



A kép címe: Karnevál; Tomor Gábor alkotása

10 megjegyzés :

  1. Hát Gábor, azt hiszem, hogy az "Önvédelmi képmutatás" ma, talán elengedhetetlen.
    Szinte mindenkiben él a gyanú, a másikkal szemben.
    Ez, egy disszonáns világ, és mi tettük egymás számára azzá.
    Ez vajon már a Huxley féle szép új világ?
    Tetszett írásod.
    gyuri

    VálaszTörlés
  2. Már mikor ráérzett Huxley, merre megy a világ! Pedig művét nyolcvanöt éve jelentette meg. És azóta milyen változások értek be a technikában! Amelyek miatt is válhattak gyanakvóvá, bizalmatlanná az emberek egymás iránt: hiszen ki tudja, mivel van tele a fejük, hogy csak a társadalmi manipulációkra utaljunk... - Köszönöm soraidat, Gyuri! :)

    VálaszTörlés
  3. Hát kedves Gábor, olvasva, én bizony a ma politikusaira asszociáltam rögtön, lehet, hogy sokat olvasgatom a híreket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem egyszerűen a hírek olvasása, hanem az élet visszásságainak elszaporodása befolyásol téged is, kedves Ibolya. A mai közszereplésre, annak a magánéletre gyakorolt hatására gondolva mondható: ami elfajulhat, az el is fajul... - Örvendtem kommentednek! :)

      Törlés
  4. Nagyon jó ez az "önvédelmi képmutatás" megfogalmazás, ráadásul zárszóként. Én egyre inkább úgy érzem, hogy kezd eljönni az ideje annak, hogy kevésbé fogja ez már az embereket érdekelni. Mármint, nemcsak csömörből, hanem kvázi evolúciós lépcsőt ugorva, szóval lássuk be: sokan végig színészkedik így az életüket, állandóan rajtuk a megfelelési kényszer terhe, s szerintem ez már a határa felé közeledik. Egyre többen jönnek rá, hogy így nem lehet egészségesen létezni, és már nem fogja őket érdekelni az őszinteség következménye, hiszen az csak érdekből baljós, minden más az együttműködés velejárója. Legalábbis nagyon remélem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bár jól éreznéd..., bár ne lenne hiábavaló a reményed... De hát... - Köszönöm reagálásodat, kedves Árpád. :-d

      Törlés
  5. Hát igen... a barátnak elnézzük ezt az önvédelmi képmutatást, de önmagunknak is, hiszen a saját érdekünkben is szükségünk lehet rá. Annak ellenére, hogy ez nem a legszebb magatartás. Elgondolkodtató rövid, tetszett. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jól írod, Ildi, s ezért olvasható ki soraimból akár az is: megértő ez az értő barát... :d Örültem hozzászólásodnak! :d

      Törlés
  6. akárhogy is olvasom, csak ez jut eszembe: akrosztichon , noha nem az, sokkal inkább egy modern helyzetdalféle, csak elidegeníti az egyes szám harmadik személy, mert a világ is személytelen, s elidegenítő.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ilyesmit érezni csakugyan. Mondhatni, meglepi az embert nem egyszer az idegenség, mely környezetéből árad, illetve mások őt is ilyen barátságtalan elemnek láthatják olykor. - Köszönöm véleményed, kedves Ditta. :)

      Törlés