Hulldogál,
mint porhó szitál.
Befognád, óvnád;
maradj még!
Voltál, nem voltál?
Emlék, ha él.
A kép címe: Vízbe néző; Egry József festménye.
Tomor Gábor: Álomlét
Hulldogál,
mint porhó szitál.
Befognád, óvnád;
maradj még!
Voltál, nem voltál?
Emlék, ha él.
A kép címe: Vízbe néző; Egry József festménye.
Ez a hat sor, sokszor hat sort mesél el.
VálaszTörlésSzoktam mondani, hogy még azt sem tudom, hogy akkor vagyok ébren mikor azt hiszem, vagy akkor, amikor alszom.
Még azt sem mondhatom, hogy úgy vagyok mint Bálám szamara, mert az én hegyemen nincs fű sem, nincs miből, és mit válogatni.
Tetszett.
gyuri
Hogyan tér vissza-vissza a múlt? Álmodunk-e ébren, vagy élményünk a képzelet szülte valóság? - Köszönöm, Gyuri, hogy hozzászóltál.
VálaszTörlésKedves Gábor,
VálaszTörlésMilyen illékony az egész, nagyon szép. Úgy van, hogy közben szinte nincs is :)
Köszönöm szavaidat, Noémi; különösen a második mondatod tetszik, mert magam is éppen azon tűnődtem: mintha az illékonyra formált sorok elrejtenék a fájó érzést... :)
TörlésAz álomlét már csak ilyen. Megfoghatatlan, s elillan, de a napot megszépítheti, vagy szomorúvá teheti. :)
VálaszTörlésNem tudom, kitől olvastam nemrég, ő mindenesetre a legfontosabbnak nevezte az emlékeket. Hogy az éber életben vagy álomban vagyunk velük, talán mindegy is: az együttlét a fontos. Ha már a múltba tűnt egyik hordozójuk... - Köszönöm hozzászólásodat, Ildi! :)
Törlés