8 megjegyzés :

  1. Hát, ez jó kérdés Gábor.Eleinte biztos szörnyű...
    Aztán tovább sodor az élet, és kialakulnak új élethelyzetek, szerelmek, amik újra hangolják a vesztest lelkileg, de a múlt, egy hegesedett, keserű emlék marad.
    Szép gondolat Gábor, amit írtál.
    gyuri

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Értesz, Gyuri. Gondolhatunk akár egy nagy személyes érzelem elmúlása utáni időre, akár az utánunk maradóra. Múltunk az előbbinél főként bennünk hat emlékével, nyomaival, utóbbinál csak egykori környezetünkben, a velünk élőkben, akik számára bármit is jelentettünk.

      Törlés
  2. Költői kérdés,kedves Gábor, vagy valós érzelem: mindegy, de találó.
    Szeretettel gratulálok: Mila

    VálaszTörlés
  3. Éltünk, ahogy lehetett, egy biztos: élmények sokaságát adta a világ. Hogyan folytatódik azután? Kérdezhették ezt már egypáran. - Köszönöm kommentedet, kedves Mila. :)

    VálaszTörlés
  4. Jó alkotás, mert behelyettesíthető sok mindenre, szabad asszociációs játék. Sőt, rész-egész viszony is lehet. A csattanó is zseniális. Egyszóval, egyszerű szavak, mégis mily sok és mély jelentéssel. Gratulálok Gábor! Persze, ezt már megszokhattuk. :)

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm szavaid, Árpád; ilyesmire törekszem általában, s amikor érzem, hogy "ott vagyok", már nem is merek hozzányúlni többet.:d

    VálaszTörlés
  6. Annyi minden nyomot hagy életünk során testünkben-lelkünkben, akár jó, akár rossz. De mindig tovább lépünk, sajgó szívvel, a rossztól pedig örömmel. Aztán később rájöhetünk arra is, ennél a rossznál is van rosszabb. De ne akarjuk megélni. Tetszett :)

    VálaszTörlés
  7. Hasonlóan gondolom, Ildi, bár azt a kis megjegyzést hozzáfűzném: különféle okokból ugyan, de sajgást a rossztól távolodóban is érezhetünk. Mert ugye, miért is kerültünk ilyen helyzetbe, mi vitt bele stb. De a jövő, talányaival azért csak nyújt valamilyen lelkesítőt. - Örültem soraidnak! @-)

    VálaszTörlés