Kapolyi Noémi: Lakjunk falun Bolond asszony kertje /10.rész/



Ha valaki szereti, és szépnek látja a nagy veteményeskertet, annak amikor végre van egy földterülete, akkor meglódul a fantáziája, és lelkesen nekikezd.
Én is megújult lelkesedéssel kezdtem neki a kertecskénknek tavasszal, így megvettük a magokat, elkészítettük az ágyásokat fent a hegyoldalon egy nagyobbacska területen, és a ház mögött is, mert ott a kényesebb, nagyobb gondozást igénylő növényekhez könnyebb gyakrabban odamenni, és egyszerűbb öntözni is.
A kis fóliasátorban szépen növekedtek a palánták, ahogyan a pici ládákban is a karalábé csemeték, a kiskertben előkészített területekbe pedig először vidáman, és üdén virított a korai saláta, körülötte a kapor, az ágyásban alattuk pedig még pihentek a későbbi kelésű magocskák, amelyek a saláták alatt várták az idejüket, ahogy pedig szedtük föl a növényeket úgy sarjadtak már is a patisszonok, tökök, de nagy bánatomra a sütőtök nem bújt ki a földből. Locsolgattam minden nap, de a gazon kívül semmi nem ütötte fel a fejét. Végül kibújtak a sárgarépák, már a helyükön álltak a paradicsomok a karóikhoz kötve amikor végre valami kinőtt a sütőtök ágyásában.
A karalábék is sorban elfoglalták végleges területüket, és telt a tavasz, aztán észrevétlenül a nyár első hónapjába léptünk. Eleredt az eső, finom, langyos kora nyári eső, esegetett, csöpörgött, egész éjjel, és másnap is. Amikor minden felszáradt, és meghúzott a sár, kimentem a kertbe körülnézni, nagy örömömre a sütőtök erőteljesen kibújva meghozta, és ki is bontotta első leveleit, amelyek vastag szárakon magasodtak gyorsan túlnőve sok növényt.
Attól a naptól kezdve a sütőtök hamar lekörözött mindenkit a veteményben, aztán amikor már egész bokrétára való levelet hozott, akkor növesztett egy indát és elkezdte különös útját a kertünkben.
Először kedvesen körbetekergőzött a fóliasátor körül, a szabad hely híján ottmaradt paradicsomokhoz, így már nem lehetett odamenni egykönnyen, de sebaj, gondoltam, majd bemászom amikor locsolni kell őket. Aztán észrevétlenül elágazva elszaladt egy hajtás a patisszonok irányába, a másik pedig a sárgarépák felé. Ha egyszer-egyszer jó korán kimentem a kertbe, minden alkalommal odamentem megcsodálni a tökvirágokat, amelyek még a sötétben kibontották hatalmas sárgadinnyebél színű szirmaikat, és a hajnali harmatban ott terjengett a mézes, és érett dinnye illat a kiskertben. Aztán elkezdte érlelni az első sütőtököt is, amire nagyon vigyáztam amikor ott lépdestem a kültéri nyúlketrecek körül, mert hogy addigra már ott is futott egy inda. De idővel egyre nehezebb volt a tyúkok ajtajához is odamenni nyitni őket vagy ételt, italt vinni nekik, mert az indák ekkorra már behálózták az egész kertet. Hatalmas levelei között karalábék és paradicsomok nyújtogatták fölfelé a leveleiket, gazolni már régen nem tudtam ott nekiállni de néhány gyom még sikeresen küzdött a teljes elnyomás ellen. A virágok és indák erdejében kis gömböcskék sokasodtak ígérve a késő őszi termést. A levelek pedig akkorára nőttek mint a jókora nagy útilapu levelei kint a poros út szélén csak éppen majd fél méter magasan. De az indákon lévő kacsok ügyesen kapaszkodtak, felfutottak a nyúlól oldalán és a kis asztalon, kiszaladtak a vízelvezetőre és mára az egész kis veteményünk csak olyan már, ahogy itt mondják, mint a bolond asszony kertje, nő abban minden, össze-vissza, egymás hegyén-hátán, aztán őszre még az is megeshet, hogy lesz belőle valamink.


7 megjegyzés :

  1. Minden egyes alkalommal izgatottan olvasom, hogy milyen újabb csodák történnek nálad. Ez a sütőtök dolog is nagyon izgalmas!
    Üdv: Szabolcs

    VálaszTörlés
  2. Kedves Noémi.

    Ez ijesztő, és váratlan tobzódása a sütőtöknek, igazán "agresszív" növény! Nem is gondoltam volna, hogy ilyen "Emberi tulajdonságokkal" él.
    Ez, az éljen - aki tud filozófiája.
    Igazán érdekes, izgalmas történet.
    gyuri

    VálaszTörlés
  3. Nagy területfoglalóról számoltál be, kedves Noémi, színesen. Rögtön eszembe jutott, hogy emlegetnek virágokat is, melyek nem tűrnek meg maguk mellett másokat. Azok aztán lassacskán el is sorvadnak... Írásod címéről példát véve mondhatjuk erre: lúzer kertész birodalma. :)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon tetszett ismét a történet. Úgy emlékszem, szokták mondani, hogy a dinnyét, és tököt le kell kacsozni. Egyrészt azért is, hogy ne nőjje be az összes helyet a kertben, másrészt ne hozzon túl sok termést,de amit hoz nagyra tudja növeszteni, és be is tudja érlelni. Ezt is tanulni kell, rutint kell szerezni a futó növények termesztésében.
    Megjegyzésemtől független, igazán érdekesen írtad le a tök növekedését, és vándorlását a kertedben. :)

    VálaszTörlés
  5. Nagyon köszönöm a hozzászólásaitokat :) Örülök, hogy elolvastátok. Végre ismét van internetem így tudok böngészni Nálatok én is :)
    Noémi

    VálaszTörlés
  6. Élvezettel olvaslak, magamra ismerek..:)))))

    VálaszTörlés
  7. Egész dzsungelben éreztem magam. Igen tetszett. Hajnalka

    VálaszTörlés